Délután 3-kor érkeztem meg az amszterdami Schipol reptérre. Sütött a nap, kb 13 fok volt, mint otthon. A zord esős időjárás még nem ütötte fel a fejét. Két csomaggal egy kézitáskával 33 kiló cuccal igen nehezen közlekedtem, de legalább vicces voltam a narancssárga bőröndjeimmel.
A hollandok nagyon vidám emberek. A villamoson csak úgy kiabálnak, ha valaki megáll az ajtónál és nem tudnak tőle továbbhaladni. Mindenki kurjongat és mosolyog közben, nincs sértődés, veszekedés. Nagyon előzékenyek, többen is segítettek, hogy hol kell leszállnom, hogy az Intézethez jussak. Korábban az 5-ös villamossal jöttem a központi pályaudvarról, most a 4-esre szálltam, mert nem találtam az 5-öst. Ez is megáll, de az utca másik végében így nem a színháznegyed felől, hanem a parktól közelítettem meg az épületet.
3 hónapra nem kevés cuccal jöttem...még füstölőt és gyertyákat is hoztam, hogy még otthonosabban érezzem magam. 5-től volt a regisztráció, majd 6-tól vacsoráztunk. Az Art of Life School 1-es szintjén 13-an tanulunk együtt mától egészen október 27-ig. Minden nap reggel fél 8-tól kezdődik a program, és este fél 8-ig tart a vacsorával együtt. A reggelt Do-in-el kezdjük minden nap, (aki akar, otthonról csatlakozhat és akkor olyan mintha együtt csinálnánk... :-)) majd reggeli, Shiatsu illetve egyéb órák, ebéd, délután főzés és workshop, végül vacsora. Az étkezések után mindig magunknak kell mosogatni és elpakolni, ehhez be vagyunk osztva négyesével. A csapatban 3 férfi és 10 nő van. Még mindig felénk billen a mérleg, de már azért nem olyan rossz a férfi-nő arány... Vegyes a társaság, mindenki európai. Többen vannak Németországból, Csehországból és innen Hollandiából, de 1-1 angol, magyar, török és görög is képviselteti magát. Wendy az angol hölgy már a Női Egészségért 5 napos tanfolyamon is itt volt májusban, így van egy ismerős arc, nagyon örültem neki.
Reggelente egyikünk segédkezik a konyhában, rám hétfőn kerül sor. Ilyekor a do-in-t kihagyjuk és helyette reggel 7-től segédkezünk a reggeli elkészítésében. Ez tök izgi szerintem, már alig várom.
Linda egy olasz lány szeptember végén csatlakozott a Study Training Programhoz, amit én is választottam, így ő már több mint 2 hete bőszen dolgozik a konyhában. Azt mondja, hogy sok a munka, de nagyon jó! Már alig várom...most, az első időszakban tanulni fogok a tanfolyamokon és közben, utána jön majd a munka része.
Itt nem kell félnem attól, hogy 3 órával lefekvés előtt ennék, vagy hogy mennyiségre túl sokat vennék magamhoz, mert sokszor kimérik az adagot így könnyebb az elfogadás. Ennyi és nem több... Jó lesz, hogy újra felveszem a fonalat és rendszeresen ugyanabban az időben tornázom, eszem, stb hogy visszaálljon az egyensúlyom ami most egy kicsit elveszett. Az elmúlt két hétben annyi felé jártam és annyi dolgom volt, hogy semmire és senkire sem maradt időm. Itt visszazökkenek a normális kerékvágásba és életritmusba, amit otthon is szeretnék folytatni.
Vacsorára miso levest kaptunk nagy kockára vágott jégcsapretekkel, sütőtökkel, wakaméval és újhagymával. Főételnek rizs marinált shitake gombával (1 fagyisgombócnyi) préselt vegyes saláta mandulaszósszal, gyömbérrel, nori jégcsapretekkel (ez is szószos volt, de arra még nem jöttem rá, milyen) sült tofu, blansolt brokkoli és savanyúság. Isteni finom volt!!! Végül egy kis fagyisgombóc tejberizs volt lekvárral a tetején pirított mandulaszeletekkel. Ebből már el tudjátok készíteni szerintem, de amint megvan a recept, azt is megosztom veletek! Jó étvágyat!!!
