Biotúra Makromódra

A blog az endometriózisról szól, saját tapasztalatok alapján íródik, érzésekről, kihívásokról, kudarcokról és győzelmekről! Hogy együtt, könnyebb legyen!

Friss topikok

  • bioCsili: Szia, bocsi már régen nem voltam fent. :-( 6 hónapot voltam kint, tanultam és dolgoztam is. A holl... (2013.09.09. 18:18) Mozgalmas péntek - az élet nem áll meg..sőt
  • szél-víz: Michio egyébként 1926-ban született, azaz jelenleg 86 éves. Köszönet az előadásért, jó látni, hall... (2013.01.07. 03:57) Michio Kushi 2012-es előadása
  • bioCsili: Ő is ember, mi sem bizonyítja jobban, minthogy saját maga is keresztül ment komoly megpróbáltatáso... (2012.12.17. 19:59) Már számolom a napokat..
  • bioCsili: Köszönöm! Remélem egyre szélesebb körben ismertté válik a makrobiotika és egyre nő majd azok száma... (2012.12.17. 19:57) Változások - 2009-2012
  • scrts: Az endometriosis pszichoszomatikus hátterének jelentős szakirodalma van, ennek elég jó összefoglal... (2012.10.15. 14:49) Az endo lelki okai

Linkblog

Kis elkanálszolódás - hogy mondják ha valaki elkanászodik?!

2012.01.09. 20:58 bioCsili

Ma már újra dolgoztam, egy nap alatt átment rajtam ez a lázas, torokfájásos, fejfájós tisztulás. Hihetetlen. Még most is alig tudom elhinni, ha nem velem történik, biztos kételkedem... most megint érdekes dolog történt este.

Napközben dolgoztam, 8-16 óráig, az új lánnyal aki most érkezett Csehországból, Suska a neve (Zuzka) és kb egy évig lesz itt, még nem tudja pontosan. Egész nap magyaráztam neki hogy miket kell csinálnia, későn ettem, kicsit el is fáradtam, és annyira finom volt a lencsés-sütőtökkrémleves, hogy nem bírtam abbahagyni. Nem jó, ha az ember egy órán keresztül ebédel, mert közben folyton megzavarják kérdésekkel vagy épp vevők jönnek és a kasszánál segíteni kell.... na mindegy, nagy nehezen túl estem rajta, majd jöttünk haza.

A vacsorát ma én főztem, mert Linda az olasz lányzó ma jött haza San Remoból és gondoltam milyen jó lenne a csajokkal együtt vacsorázni. Szegény Paula ma reggel miközben főzött leforrázta a kezét a forró olajjal ahogy csúsztatta be a polcok alá, és azonnal én segítettem neki a tofu pakolásban... merthogy forrázás esetén hideg víz után, ahogy a tofut el tudjuk készíteni, kicsit ki kell nyomkodni a víztől, majd rátenni az égett felületre és rácsavarni egy gézzel hogy tartsa, és az jól beszívja magába a gyulladást. Nagyon kellemes érzés, ahogy hűti a bőrt. Persze maga az egész borzasztó. Szegénykém nagyon megégette magát, kb kétóránként cserélgettük rajta a tofut. :-( Nem reggelizett és az utóbbi időben amúgy is nehezen tudott már fókuszálni és az hogy üres volt a gyomra, nem segített most. Magamról is tudom, mennyire nehezen megy a koncentrálás, ha éhes vagyok, hiszen akkor feszültebb, ingerlékenyebb az ember....

Szóval mondtam, hogy rá is ráfér egy erősítő vacsora, Lindát is várjuk haza, Suska pedig csak most érkezett, csapjunk egy vacsit, én főzök. (általában amúgy is én főzök...:))

Készítettem egy gazdag azukibab levest mochival és egy barnarizstésztát wokban zöldségekkel és marinált szárított tofuval és shitake gombával. Nagggyon finom lett. Mindenkinek ízlett. :-)

Lindivel a konyhában maradtunk még beszélgetni és mivel most van meg a menzesze, így kívánta nagyon az édességet, hát gondoltam, most én is elkurvulok egy kicsit.. mi bajom lehet. Tettem két kiskanál fehérszezámkrémet a reggeli rizsre, két kiskanál lekvárt, pár szem főtt gesztenyét és két szem aszalt barackot...nem tudom figyelitek-e a mennyiséget, nem egy óriás adag... isteni volt, nagyon édes, de nem érdekelt, mert jól esett kicsit elengedni magam...hát nem telt bele fél óra és érzem a torkomat újra. Lehet hogy csak én képzelem be...de asszem akkor hazudnék magamnak, ha azt mondanám nem az édességtől van. Pláne a zsíros (fehér tahini) és az édes (lekvár, aszalt gyümölcs) kombinációtól van, ami olyan hatású mintha csokit ennék (édes-zsíros). Szóval ez az egész ami történik velem, valami hihetetlen. Sajnos, el kell hogy fogadjam a tényt, ez van... az édes-zsíros finomság most hogy épp átment rajtam a torokfájásos láz, picit visszavesz a gyógyulásból és minden egyes nyelésnél arra emlékeztet, hogy hoppácska, ha elkanászodok, akkor újra jönnek a tünetek.. még most nincs itt az ideje a lófrálásnak. Picit erősödjek meg és majd utána. :-)

Szóval ezzel csak azt szeretném mondani, hogy elhessegethetjük magunktól a gondolatot, hogy nem azért van, vagy nem ez az oka dolgoknak, amik történnek velünk. De a szívünk mélyén úgy is tudjuk mi az igaz és kár hazudnunk magunknak. Inkább fogadjuk el, hogy hát így és így cselekedtünk, annak ez és ez a következménye. De ha már tesszük, élvezzük ki minden percét ne legyen lelkifurdalásunk, csak csináljuk és utána próbáljunk meg visszatérni a középúthoz. Napokon belül visszaáll a rend. :-)

A bejegyzés trackback címe:

https://makrobio.blog.hu/api/trackback/id/tr223532560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása