Biotúra Makromódra

A blog az endometriózisról szól, saját tapasztalatok alapján íródik, érzésekről, kihívásokról, kudarcokról és győzelmekről! Hogy együtt, könnyebb legyen!

Friss topikok

  • bioCsili: Szia, bocsi már régen nem voltam fent. :-( 6 hónapot voltam kint, tanultam és dolgoztam is. A holl... (2013.09.09. 18:18) Mozgalmas péntek - az élet nem áll meg..sőt
  • szél-víz: Michio egyébként 1926-ban született, azaz jelenleg 86 éves. Köszönet az előadásért, jó látni, hall... (2013.01.07. 03:57) Michio Kushi 2012-es előadása
  • bioCsili: Ő is ember, mi sem bizonyítja jobban, minthogy saját maga is keresztül ment komoly megpróbáltatáso... (2012.12.17. 19:59) Már számolom a napokat..
  • bioCsili: Köszönöm! Remélem egyre szélesebb körben ismertté válik a makrobiotika és egyre nő majd azok száma... (2012.12.17. 19:57) Változások - 2009-2012
  • scrts: Az endometriosis pszichoszomatikus hátterének jelentős szakirodalma van, ennek elég jó összefoglal... (2012.10.15. 14:49) Az endo lelki okai

Linkblog

Zene, TV, Zene

2013.01.21. 21:59 bioCsili

A lakásban teljes a csönd. Esténként, amíg egyedül vagyok szeretem hallgatni a szomszédokat. :-)

Általában vagy a TV-t, vagy szép zongoraszót hallok. Van, hogy hajnalban, fél 7-kor játszik, de van, hogy este 8-9 óra körül ül a zongorához. Nem tudom ki lakik fölöttünk, még sosem láttam. Vagyis láthattam, mert jönnek le a lépcsőn föntről lakók, de hogy pont a miénk felett ki lakik?! azt nem tudom. 

Csodaszépen játszik...nagyon szeretem hallgatni. Régen én is jártam zongoraórára. A vágyam az volt, hogy RIchard Clayderman-t játszak. Még alig 3 éve, hogy zongorázni tanultam és már azt gyakoroltam szabadidőmben. Persze nem voltam egy nagy művész. :-) Előtte csellóztam pár hónapig, szolfézson furulyáztam, énekeltem, de a hangom idővel elkopott...és ha valamit nem használunk, akkor az felkerül a polcra. 

A művészet el is tűnt az életemből. Nem hallgattam komolyzenét, nem játszottam már semmilyen hangszeren sem. 

Tavaly amikor hollandiában éltem, Gedeon, a tulajdonos egyik gyermeke egy trióban hegedült...nap mint nap hallhattam ahogy gyakorolnak, mert alattunk laktak a menyasszonyával. Amikor a folyosón összefutottunk, mindig csak arra kértük, bárcsak egyszer egy darabot az elejétől a végéig eljátszanának... :-) erre mondták, hogy menjünk el egy koncertre, ott meghallgathatjuk végig!

Deshima_Trio.jpg

Amikor Lander elhunyt és a temetésén játszottak olyan érzés volt, mintha megszólaltak volna a lelkek azon a hangszeren. Mintha mindenki fájdalma egyszerre szólt volna...gyönyörű volt. Utána ismét az otthoni gyakorlások maradtak egészen a nyári konferenciáig. 

Ott egy teljesen más csapat állt elénk. Nem ismertünk rájuk! A Deshima Trio igazi triová vált, és olyan csodákat játszottak, hogy könnybe lábadt a szemünk. Hol a boldogságtól, hol a meghatódottságtól. 

Azóta is keresem azokat a remekműveket, azokat a hangokat, azokon a hangszereken....mert nem mindegy, hogy ugyanazt a művet 3 fő játsza vagy kettő, avagy egy több tagú zenekar szólaltatja meg. 

Ha tehetném, meghívnám őket ide hozzánk...de félek nem lenne elég érdeklődő. Ha máskor nem is, legközelebb az nyári konferencián biztos lehet hallani őket újra. Ugyan már nem tervezem, hogy mennék....amit ott kaphattam, megkaptam, amint tanulhattam megtanultam és amit adhattam, odaadtam. De ami jó ebben az életben, hogy bármi megtörténhet! :-)

A bejegyzés trackback címe:

https://makrobio.blog.hu/api/trackback/id/tr975033366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.