Szombaton hajnal 5:45-kor indultunk Diane-el New Yorkba, akinek egy 5 személyes mercije van, amiben 6-an ültünk.... itt úgylátszik nem számít hányan ülnek a kocsiba, a lényeg, hogy be lehessen csukni az ajtókat. :-) Nem mondom, hogy kényelmes volt, a 2.5 óra út alatt többször zsibbadt el mindenem. Két japán lány jött, Daniel az izreali srác és Shannon a texasi lány. Jerseybe tett ki minket Diane, majd onnan vonattal jöttünk New Yorkba. Annyi cuccom volt, olyan nehezek, hogy húzni alig tudtam a bőröndöket. Daniel segített a metróig utána pedig mindig megkértem valakit...bár az az igazság, hogy nagyon udvariasak itt New Yorkban. Szó nélkül próbálnak segíteni, ha látják hogy a térképpel szórakozom, vagy most is hogy a bőröndökkel bénáztam. 1-re értem a szállásra, megmelegítettem a Kushiból hozott ebédemet majd indultam vissza oda, ahol a legtöbb finomság található.. a Whole Foods-ba!!! :-) A Union Square-nél van egy nagy áruház, ott vásároltam be az egész heti zöldségkészletet. Sajnos nem kaptam mindent, de amiket kaptam minden nagyon finom.. a karórépa az egyik itteni kedvencem, otthon nem próbáltam még ki, pedig nagyon finom édes, olyan mint ha sütőtök lenne. Sajnos nem volt káposzta pedig az elég sok ételemnek az alapanyaga, de helyettesítem majd mással. Gyönyörűen sorba voltak rakva a zölik a polcon, minden friss, szép, organikus. Vettem még tofut aztán siettem haza. A pénztárnál mondta is a srác, hogy milyen szép vacsival készülök...pedig ez mind az enyém.. :-)
Úgy közlekedtem már, mintha itt laknék. Jó érzés volt.
Este már áztattam a rizseket, hato-mugit és főztem egy finom miso levest! Istenem, annyira jó érzés volt végre megcsinálni a saját kajámat, én szeleteltem a zöliket, én kevergettem stb... teljesen más érzés volt és teljesen más hatása is volt miután megettem. Megnyugodtam, feltöltődtem. Pedig fárasztó nap volt mögöttem. Gyönyörű ez a város.. a magas házak az a rengeteg fa, mintha minden sarkon magától nőne. Jó, hogy odafigyelnek arra, hogy minél több zöld legyen a városban.
