A hajnali fél 3-as kelés nem volt a legkönnyebb. A szobatársammal mi értünk ki utoljára. Felhörpintettük a Cayenne borsos reggeli italt, amitől tényleg felébredtünk, és fel is meglegített bennünket, mert égett az egész nyelőcsövem utána (2 dl), egy pálinka kutyafsza hozzá képest szoktam volt mondani, majd nekivágtunk a kilátónak, hogy onnan nézzük a napfelkeltét. Útközben segítettük egymást a korom sötétben, a csúszós talajon elemlámpával világítottunk. Megálltunk egy kis kápolnánál félúton, majd ballagtunk tovább. Útközben nemigen beszélgettünk, mindenki elmerült a gondolataiba. Észrevettem, hogy bogarak, pillangók röpködnek körülöttem és arra gondoltam, "Bárcsak látnánk szaladgáló állatokat is". Kérésem úgylátszik parancs volt, mert visszafelé közel hozzánk egy nagy őzike szaladt át az úton előttünk. A napfelkelte kicsit később ért oda hozzánk, a kilátóhoz, mert a hegyek eltakarták. Fújt a szél, közben hol csukott, hol nyitott szemmel vártunk csendben, magunkban és gyönyörködtünk a fákban, melyeken szépen lassan csúszott felfelé a napsugár. A nap sugarai érdekesen világították meg a felhőket, olyan volt, mintha kis menyországi szigetek lettek volna.
Volt, aki kipróbálta a napba nézést (10 mp-ig nyitott szemmel néz a napba, a napfelkeltétől számított 1 órán belül vagy a lenyugvás előtti 1 órában, mert ez az idő számít biztonságos időszaknak). Ez a módszer táplálja a testünket és több hónapi gyakorlás után csökkenti az éhségérzetet és gyógyító hatása van. Persze ennek is megvan a pontos módja hogyan kell, így mindenki aki kipróbálná előbb nézzen utána!
Visszafelé, már hamarabb leértünk, kapkodtuk a lábunk, mert már nagyon éhesek voltunk. A reggeli miso leves volt brokkolival, új krumplival, amit most kivételesen a lugosítás miatt ettünk. Amúgy a makroba nem tartozik bele a krumpli fogyasztása. Érdekes, nem voltam rosszul tőle, egyáltalán. Még télen ettem egy kelkáposzta főzit, amiben a krumplitól kifejezetten rosszul lettem. El is szoktam tőle gondolom, de olyan nyomott voltam vagy 3 órán keresztül, hogy csak na. Másodiknak rizskása volt umeboshival.
Tízóraira kaptunk egy gyógyitalt, (répa-alma-citrom frissen préselve), majd fél 1-kor következett az ebéd. Addig lehetett pihenni, aludni. Ebédre zöldségleves volt répával, karalábéval (jól lúgosít) majd puliszka préselt salátával.
Délután jógaóra volt, kundalíni gyakorlatokat csináltunk, de ezek csak amolyan ismertetők, hogy na ebből kellene 15 percig ugyanazt csinálni, de mi csak 2-3 percig fogjuk. Mondanom sem kell, az is nagyon megerőltető volt... :-)
Utána jött a gyömbérpakolás, én most a vállamra kértem. Ez kellemesen ellazítja az izmokat, összehúzódásokat, hiszen a gyömbérnek szétvivő hatása van a szervezetre. Ezzel a vízzel másnap reggel melegítés után egy törölköző segítségével az egész testünket ledörzsöltük. Elmondták az 5 féle tisztító variációt, amik közül legalább 3-at kellett csinálnunk minden nap, de erről már egy korábbi bejegyzésben írtam.
Vacsorára brokkolikrém levest ettünk zabpehellyel volt besűrítve turmixolva, és még egy kis kapor is volt benne, ami nagggyon finommá varázsolta. Az egész hét alatt ez volt a kedvenc levesem. A második fogásra már nem emlékszem sajnos, mert a leves, mindent vitt! :-)
Este hamar kidőltünk a korai kelés miatt, már 10 kor mindenki ágyban volt. A reggeli kelés fél 6-ra csúszott, úgyhogy jó sok időnk maradt pihenni, aludni.
