Szombat. Ma eldöntöttem, hogy gabonakúrára fogom magam, hogy tisztába jöjjek saját magammal, az összekuszált gondolataim egy kicsit rendeződjenek, hogy segítsem a szervezetem tisztulását az elmúlt hónap étkezése után, hisz mióta hazajöttem egy kicsit lazábban veszem a számomra nem a legmegfelelőbb ételek fogyasztását, mint például a lisztes dolgok, a lisztes sütik, és úgy általában az édességek és a rizstejes, olajos dolgokat.
Nem gondolom, hogy rosszul étkeznék, úgyhogy most jön be itt az a pont, amikor az bizonyosodik be, hogy nem csak a kaja számít. A lelkünk, az életmódunk, a körülöttünk lévő stressz és egyéb hatások.
Mi sem jobb ötlet erre, mint felmenni a hegyekbe, a Boga-völgyébe, ahol egy kis gabonakúrával megspékelve járni a természetet, beszippantani a friss, üde és kristálytiszta levegőt, nézni a fák és az aljnövényzet gyönyörű zöldellő színeit, melyek különféle árnyalatban pompáznak, kis csúszómászókkal találkozni, hallgatni a patak hol erősebb hogy lágyabb csordogálását, sodrását, és mellette felfelé a hegynek végigsétálni a kijelölt ösvényen, közben nézelődni, elmélkedni és rácsodálkozni a természet szépségeire.
Még ha esett is az eső elég sokat odafenn és a napot sem láttuk ebben a két napban, az ég kegyes volt hozzánk, mert mind szombaton, mind vasárnap volt pár órán, mikor elcsendesedett és kimerészkedhettünk a friss levegőre sétálni. Ilyenkor feléledt a környék is, és a szomszédok is útnak indultak.
Szombat reggeltől csak gabonát eszem, eldöntöttem, legalább 3 napig, amíg itt vagyunk Romániába. Barnarizs kása, barnarizs és barnarizs. Csak ezt hoztam magammal. Reggel egy kis umeszilvával, napközben pedig szezámsóval. A kukicha tea is otthon maradt, így inni csak forrás vagy ásványvizet de abból is csak akkor, ha szomjas vagyok, és nem túl sokat. Ezen a napon csak reggelit és vacsorát ettem, az ebéd kimaradt. Már nem volt friss rizsem és az előző napihoz valahogy nem füllett a fogam. Odafele megálltunk a Medvebarlangnál, amiről én naiv, rosszmájú, annyit képzeltem csak hogy egy kis odu, pár medve csontvázzal...hát nem így volt!