Nem tudom észrevettétek-e már magatokon, hogy ha túlzásba viszitek a munkát, kimerültök, akkor már pihenni sem lehet úgy. Az éjszakák mozgalmasak, a szervezet nem tud lenyugodni mert vagy a gondolatok cikáznak, vagy az álmok jönnek, és úgy ébredsz fel mint akit agyonvertek.
Az elmúlt időszak elég feszített volt az én életemben, aminek persze megvan az eredménye, egy csodálatos makrós biobolt! Ha az ember szeretne valamit azért dolgoznia kell és ezzel nincs is probléma. A nehézség ilyenkor az, hogy meghagyjam magamnak az időt a pihenésre. Mikor eldöntöm, hogy na ma délután csak pihenek akkor egy órán belül jön 5 dolog amit el tudnék intézni a pihenésre szánt időmben és hát mikor, ha nem most?! Így ugrik a pihenés. Pedig hatékony pihenés nélkül nincs hatékony munka.
Ma délelőtt megnéztem egy felvételt a slow mozgalomról, mely nagyjából arról szól amit én 3 hónapja csinálok. A nő aki mesél magáról évekig volt ebben a helyzetben, úgyhogy még nincs nagy baj az esetemben, de a jeleit felfedetem a rohanásnak. Miközben hallgattam amit mondott szörföztem a neten és csak félig figyeltem oda. Már amikor megláttam hogy 14 perces azon voltam, hogy hogy fogom ezt végignézni?! De hál istennek meghallottam azokat a mondatokat amik visszahoztak a jelenbe és felfigyeltem rá, hogy jó lenne egy dologra koncentrálni és egyfélét csinálni egy időben.
Ajánlom figyelmetekbe, és ha felismeritek magatokon a jeleket akkor fogjunk össze és ötleteljünk, hogyan lassulhatnánk le egy kicsit... :-)
