Nemrég volt szerencsém eljutni a Kushi Intézet amszterdami központjába és megismerkedni az ott tanító makrobiotikus tanácsadókkal, az európai tanítási módszerekkel és új alapanyagokkal, receptekkel.

Az Intézet a városközpontban van, - szembe a berkshire-i erdővel - ami elsőre picit meglepett. Makrós központ a város közepén? Hol fogok aludni? Hol marad a nyugalom, csend, zöld fák, hegyek, jó levegő?! Kíváncsian de szkeptikusan érkeztem a két órás repülőút után. Az intézet nagyon könnyen megközelíthető, a pályaudvartól több villamos is odavisz, nagyon könnyen megtaláltuk. Még nem mondtam, de egy nagyon kedves makrobiotikus sorstársammal, Julival vágtunk neki az útnak, a Női egészség jegyében.

Az 5 napos tanfolyam csupa női dolgokról szólt, kiegészítve általános ismeretekkel és az elmaradhatatlan főzésekkel. Kakukktojásként volt egy fiú a csoportban, aki már több éve érdeklődik a makrobiotika iránt, de még nem elkötelezett, inkább kíváncsi és tanulni szeretne. (mellesleg van esze a srácnak, hisz megtanul egy csomó mindent a nők dolgairól és ezzel majd simán bevágódhat alkalmasint a csajoknál...) :-) Na de visszatérve. Az első este egy nagyon finom vacsora után általánosságban arról beszélt nekünk Adelbert Nelissen (az intézet alapítója), hogy a női egészség hogyan hat a társadalom egészségére. A részleteket most nem fejtem ki, mert oldalakat írhatnék.. ő az a típusú előadó, aki nem nézi az órát, hogy mikor jár le a 2 óra és mehet végre haza, hanem az, akiből csak úgy dől a szó...egyfolytában...mindig tud mesélni, kalandozni egyik területről a másikra. Nagyon jópofa figura! Közvetlen Kushitól tanult a feleségével, akivel együtt 20 éves korukban ismerkedtek meg a makrobiotikával a véletlen folyamán egy rendezvény keretein belül. Ha egyáltalán vannak véletlenek. :-) Most 65 éves, van 5 gyönyörű gyermeke és több unokája. és mondanom sem kell az egész család makrobiotikus.

Hát egy álom lehet.. bárkihez mennek vendégségbe, csupa olyan kerül az asztalra, amiből nyugodtan ehetnek. Nem kell megkérdezniük, hogy van e benne tejtermék, ízfokozók, színfokozók, tojás, fehérliszt és még sorolhatnám.. persze ha valaki glutén érzékeny, annak a makróban is oda kell figyelni, hogy mit eszik, de azért ne szakadjunk a lényegtől. Tudom, mennyire fárasztó az egész családnak a környezetnek folyamatosan magyarázni mit miért csinálsz, megértetni, hogy ez neked jó és nem vitatkozni szeretnél, csak azt, hogy fogadják el... sok energiát elvesz az biztos. De ez mindenben így van, ha valaki mást csinál, mint a NAGY ÁTLAG. Talán, amikor már a gyermekeink is felnőttek lesznek és több generáció él így, akkor elfogadottabb lesz mint most, amikor még alig ismerik. Ezért is döntöttem a főzőtanfolyamok mellett. Sokan úgy gondolják, hogy ízetlen, egyáltalán nem változatos és egy kínszenvedés ezt a diétát követni. A kedd esték folyamán a barátaim, kedves ismerőseim betekintést nyerhetnek, hogy mennyire kínszenvedés is ez. :-) az bizony. csak épp jó értelemben :-)

Nem felejtettem el, miről szól ez a bejegyzés, csak kicsit elkalandoztam én is mint Adelbert. Így van ez, ha sok a mondani valóm. Holnap folytatom. Addig keresek képeket a tanfolyamról, hogy színesebb legyen.