Az apartman teljesen fel volt szerelve, mindennel! Mosogatógép, tűzhely, sütő, mikró, hűtő és természetesen mindenféle edény, kukták tömkelege, tepsik, serpenyők, szűrők, vágódeszka.. minden. Tényleg minden.
Egyedül a vágódeszkával volt bajom, így azt gyorsan vettünk is egyet a közértbe. Amiket ott találtam azoknak elég fura szaguk volt (legalábbis számomra) így azt a következtetést vontam le, hogy vágódeszka nélkül sem utazom ezentúl sehova. A kuktát nagyon örülök, hogy elvittem, mégis csak jobb abban főzni amiben tudom, mi készült korábban. Nagyon nagy hasznát vettem, szinte minden nap főztem benne vagy gabonát, vagy hüvelyest. A késemért is áldom az eszem, hiszen amiket ott találtam, azokkal sem vágtam volna semmit szívem szerint. Egyedül a kenyérvágó késnek nem volt baja. :-) Ilyen amikor egy vega bemegy egy úgymond normál konyhába és kb a felét kidobná az ott találtaknak. De tényleg nincs egy rossz szavam sem, mert nagyon jó állapotban volt minden amit használnom kellett.
A főzőlap sajnos villany volt, de ezen azonnal túl léptem.. mégiscsak nyaralunk és nem lehet mindig minden tökéletes. Míg korábban tényleg ragaszkodtam egy csomó szabályhoz, ami miatt nem is tudtam lazítani és elengedni magam makró terén sem, mostanra már azért ennyire nem vagyok szűk látókörű. Változatlanul gondolom, hogy jobb gázon főzni és más minden amit tüzön készítessz, (energiák, ízek, minden) egy hétre mégis könnyedén tudtam alkalmaszkodni új konyhámhoz.
Reggelente miso levest ettünk rizzsel, vagy kukoricakását, ebédre egytál ételeket, zöldségekkel, tésztákat, halat többször ettünk és rákocskákat is kétszer. Hú azt nagyon imádom!
Olaszországban tanultunk egy szószt, amit minden halra tesznek, ez a petrus, olivaolaj, só, fokhagyma kombináció. Ez a család körében is nagyon sikeres volt, mindenkinek nagyon ízlett. Emelett készítettem többször édességet, gyümölcstortákat, mandulapudingosat, melyek mind elfogytak egy szálig. A család nagyobbik része nem makrós, és volt aki most kóstolta először. Vegyes visszajelzéseket kaptam, de ez teljesen normális. A miso levest én is egy hónap után szerettem meg. Először nekem furcsa volt, de ettem, mert kellett. Hál istennek!!!!
Készítettem hummuszt, vettünk kukoricatortillát, azt egyik ebédkor készítettem rizzsel és préselt uborkasalátával. Hú de finom volt! :-)
A párom kérésére azukibab saláta is volt egyik nap, mert már hiányolta az otthoni megszokott ízeket.
Mindig aznap reggel találtam ki mit eszünk, nem volt előre gondolkodás. Direkt nem vásároltunk túl sok féle zöldséget, nehogy a bőség zavara miatt ne tudjak dönteni.
Kétszer ettünk étteremben is, de egyik sem volt valami nagy szám. Otthon finomabbakat készítettünk ezerszer! Így arra az álláspontra jutottunk, hogy ezentúl csak apartman....
