Kedden és ma ugyanazt a sütőtökös menüt készítettük el, csak a csapatot kettészedtük, hogy ne legyen annyira zsúfolt az óra és mindenki tudjon főzni, vágni, kérdezni egyaránt.
Úgy érzem, mindkét nap nagyon jól sikerült. Azok, akik eljöttek új ízekkel, kombinációkkal ismerkedhettek meg, amivel szélesíthetik a palettát, hiszen a változatosság gyönyörködtet...a makróban is, mint minden egyéb étkezés és életmódban fontos, hogy ne unjuk meg az ételeket, mindig legyünk elég kreatívak és merészek, hogy új, akár elsőre bizarr dolgokat próbáljunk ki. Csak így derülhet ki számunkra, hogy az alma például nem megy a gesztenyéhez, vagy a hummuszhoz nem passzol a nishime, mert túl édes.
Remélem az órák után mindenkit feltöltött az étel és új erőre kaptak a kísérletezéshez, a főzéshez.
Nekem nagyon sokat segítenek a főzőtanfolyamok, amiket kint résztveszek, vagy asszisztálok. Hihetetlen, hogy 40 év makrós étkezés után a főzőtanfolyamra Horriah, a tulajdonos Adelbert lánya, olyan menüsort készít, amit még sohasem csinált... 40! év után?! Hogyan lehet még új menüsort összeállítani?! Ez számomra még rejtély...sokszor nyúlok a jól bevált és megszokott finom párosításokhoz..egyrészt, mert már a kezemben van, könnyen és gyorsan elkészítem, másrészt pedig még félek a szárny-nyitogatástól, hogy magamtól nagy dolgokat változtassak és alakítsak ki. Piciket természetesen én is szoktam változtatni a recepteken, de azzal inkább csak "testre szabom" őket...
Ebből is látszik, hogy van mit tanulni, folyamatos és izgalmas a fejlődés, és ne felejtsük el, mindenki így kezdte, szerencsétlenkedett a konyhában, idegen szavakat és kifejezéseket olvasott, amiről azt sem tudta, hogy eszik-e vagy isszák, de ha kitartunk, és megkapjuk otthonról a támogatást, akkor csodákat, igazán csodákat lehet művelni a konyhában, amiért hálás az egész család és elégedettek és büszkék lehetünk mi magunk is!
