Ma délután az első Alexander technika órámon vettem részt. A házaspárnak akik a Deshimába járnak ebédelni, saját központjuk van, nem messze az étteremtől, egy gyönyörű ház legfelső emeletén.
Óriási terem, óriási ablakokkal és a gyakorlatokhoz szükséges felszereléssel. Délelőttönként tanári képzéseket tartanak, de egyéni órákon is részt lehet venni. Több mint 30 éves tapasztalatuk van, így igen drága náluk egy magánóra.
Mikor jelentkeztem, felajánlották, hogy mi lenne ha én főznék nekik egy levest, vagy valami egyszerűt, ők pedig cserébe adnak nekem magánórát. Hát, el voltam ájulva!!! Egy, végre van valami a kezemben, egy olyan tudás, amit kicserélhetek, amivel az életemben kezdhetek valamit magam. Ami kézzel fogható és bárhol és bármikor pénzt tudok keresni vele, egyedül, saját magam. A másik pedig, hogy még ők hálásak nekem, hogy belementem, holott én vagyok hálás nekik, hogy tanítanak..és azzal hogy főzök nekik, tanulhatok én is.
Az óra alatt azt figyeltük meg, hogyan ülök le egy székre, és hogyan állok fel onnan. Érdekes, hogy a nyakam, a lábam megfeszül, de még a hasam is, sőt a lábam magam alá húzom felálláskor és úgy kelek fel a székről. Ezzel szemben az Alexander technikával azt tanulom meg, hogyan álljak fel úgy, hogy nem feszítem be a nyakam, ezáltal az egész vállam, a hasam és a lábam sem. Csak arra fókuszálok, hogy a fejem előre és felfelé, a derekamból döntve a lábamat meg sem terhelve vagy mozdítva állok fel. Nagyon érdekes érzés. MIntha minden izmom és végtagom laza lenne közben. A mozgással egy folytonos feszült állapot van az izmainkban, ehhez képest ezzel a technikával meg lehet tanulni rugalmasan mozogni, úgyhogy csak az feszüljön be, aminek feszülnie kell.
Nem mindent értek pontosan sajnos, de remélem az angolom fejlődni fog azzal hogy járok rendszeresen és a végére minden elem kitisztul. :-) Azt tudom, hogy 4 féle irány van, amire figyelnünk kell bármilyen mozgásnál. A fejünk felfelé előre, a vállunk szét, kifelé, az ülőgumók lefelé a föld fele, na és a negyedikre máris nem emlékszem. Ennyit az angolomról :-) legközelebb jobban figyelek. :-)
Kaptam házi feladatot, hogy minden nap 10-15 percet feküdjek le egy jógamatracra, a fejem alá tegyek 4 ujjnyi vastagságban könyveket, arra egy kis törölközőt, hogy ne legyen olyan kemény. Próbáljak meg úgy lefeküdni, hogy a nyakam teljesen szabad és laza legyen ahogy a fejem a könyvekre nehezedik, az ülőgumók ugyanúgy lefelé mutassanak, a térdem behajlítva és felfelé irányítva, a vállaim szétfele, tágulva. Fontos a nyitott szem, hiszen ezekkel a gyakorlatokkal a külvilág felé szeretnénk nyitni, nem pedig mélyen magunkbamélyedni.
Ez volt az ő részük...én egy gazdag bablevest főztem nekik, fokhagymával, chilivel, bazsalikommal, babérlevéllel és sok-sok zöldséggel, a végén mochival hogy krémesebb legyen és misoval. Remélem ízlett nekik, mert sajnos azt már nem tudtam megvárni. Invitáltak, hogy vigyek el magammal, de inkább legközelebb velük vacsorázom. Nagyon kedves idősebb pár, melegszívűek, mosolygósak.
Szóval, ha otthon is van Alexander technika, próbáljátok ki! Pláne azok, akik nagyon be vannak zárkózva és nehezen teremtenek kapcsolatot a külvilággal. De mindenkinek jót tesz szerintem... és nem hiszem hogy olyan drága lenne, mint itt... :-)
