Csendben, lassan, nyugodtan telt a főzőóra utáni elpakolás. A mosogatógép halk morajlása csak, ami megtörte a csendet. Egyedül vagyok ma este, így a gondolataimmal végigkísérem a pakolás minden mozzanatát. Utazásom előtt, az utolsó estét töltöttem kedves makrobiotika iránt érdeklődő "diákjaim" között.
Kicsit szomorúan pakolok, miközben már a gondolataim a távoli Amszterdamba járnak. Milyen lesz ott egy óra, miket fogunk tanulni, mennyire érzem majd magam egyedül ésatöbbi ésatöbbi.... De azonnal visszarántom magam a jelenbe, és elgondolkodom az este számomra meghatározó pillanatain.
Az egész nagyon jó hangulatban telt, de ahogy mindenki másban, bennem is megragadtak mondatok. Felidézem azokat a csillogó szemeket, amik egy ilyen óra után visszakacsintanak rám, tele lelkesedéssel, kreativitással, főzni akarással, hogy már mindenki menne innen egyenest a konyhába, hogy alkosson és kiélje mindazon lelkesedését, amit itt az este folyamán összeszedett.
Igazán hálás vagyok a kedves és biztató szavakért, az elismerő mosolyért.
Ezen az estén teljes menüsort készítettünk, melyben volt leves, főétel és desszert is. Igazán úgy összeállítva, hogy ízében, szín és állag-világában mindenből volt a tányéron egy kevés... A makrobiotika erről is szól. A részletek fontossága, hogy úgy legyen az étel összeállítva, hogy semmi se hiányozzon, hogy mindenből legyen egy kevés, vagy épp annyi amennyi elég. Egy ilyen teljes menüsor alatt, érződik minden íz, megjelenik minden alapanyag amit a nap folyamán fogyasztanunk kell. Megelégedést érzünk, miután elfogyasztottuk és ez a legfontosabb, hiszen így leszünk egyensúlyban.
Köszönöm azoknak akik részt vettek bármelyik órán, a visszajelzéseket melyeket a jövőben igyekszem az órák javára fordítani. Az elkövetkezendő órákról a honlapon tudtok információhoz jutni.
